Miért nem írok mostanában a blogomra?

Ez máris egy paradox kérdés (mint a Mi a címe ennek a könyvnek? című könyv esetén) de mivel ez most tényleg egy nagyon rövid helyzetjelentés lesz, ezért indokolt a címválasztás.

Mit csinálok mostanában? A 2021-es év nagyon zsúfolt volt és nyilván nem segített a folyamatos covid kihívás sem. Én magam is megbetegedtem, novemberben oltottan is sikerült leesnem a lábamról, konkrétan, mivel a vírus a csípőízületemet támadta meg és tett majdnem mozgásképtelenné hónapokra. De ez már az évvége, előtte annyi mindent csináltam.

Először is képzésekre jártam. 2021-ben végeztem el a sématerápiás képzés mindhárom modulját és elkezdtem a brainspotting képzést. Mindkét képzés hatalmas élmény volt, fantisztikus oktatókkal és újabb remek kollégákkal ismerkedtem meg. Köszönöm Bálint Andreának és Monica Gosnak, hogy ilyen lelkesen és szakmailag felkészülten vezették ezeket a képzéseket és a szupervíziós alkalmakat is. Nagyon sokat tanultam tőlük. Szintén hatalmas élmény volt Bíró Erzsébettel az áprilisi narratíva workshop, ahol egy rendkívül hasznos módszert tanultam a traumák és életesemények életútba történő integrálásához.

Az év során módomban állt a szívem csücske témáimon dolgozni, és ennek során újabb rendkívüli emberekkel együttműködni. A szexuális nevelési projektünkben elkészült és szeptemberben elindult a nyílt online kurzusunk, amire pár nap alatt több mint ezer résztvevő regisztrált! Aki lemaradt, ne csüggedjen, februárban újranyitjuk a jelentkezést a kurzusra. Az év során több online előadást és workshopot is tartottunk a témában, ami szintén sok munkát igényelt, de ennél sokkal fontosabb, hogy milyen sok nyitott szülőt és pedagógust vonzottak be ezek az alkalmak. Nekik készül a szexuális nevelési kézikönyvünk Gyermeklélek – gyermektest címmel. Ezen egész évben dolgoztam, én vagyok a szerkesztője és még mindig nincs kész, de hamarosan megjelenik, és mindenki számára hozzáférhető lesz e-book formátumban.

A másik szívem csücske a mentálisan sérülékeny szülők gyermekeinek támogatása. Ehhez olyan partnerre leltem a Magyar Máltai Szeretetszolgálat szakembereiben (Hajdu Krisztina, Frankó András, Kormos Piroska), akikkel évek óta lelkesítjük egymást és ennek eredményeként született meg a Gyermekek mentálisan sérülékeny családokban c. könyv második, átdolgozott kiadása. A témát sikerült bevinni a Családhatározó c. könyvbe is, amelyet külön köszönök a szerkesztőknek Bátki Annának és Ribiczey Nórának.

Harmadik szívem csücske az LMBT emberek egyenjogúságáért és pszichológusként a megfelelő szakmai támogatásért való munka. A Magyar Pszichológiai Társaság LMBTQ Szekciójának elnökeként ebben az évben sajnos nagyon sok kihívással kellett megküzdeni. A nehezített társadalmi helyzetben a szekció tagjai széllel szemben dolgoztak azon, hogy a kollégákkal és a laikusokkal megismertessük a tudományos tényeken alapuló valóságot az LMBT+ szülőkkel, fiatalokkal vagy mesekönyvekkel kapcsolatban. Képzést szerveztünk és pályázatot írtunk, ami sikeres is lett, így a jövő évben az EU támogatásával folytathatjuk a munkánkat!

Az egyetem sem kímélt a feladatokkal. Ugyan csak részmunkaidőben dolgozom az ELTE-n, azért elég sok hallgató szakmai munkáját terelgetem. Közülük is kedvenceim azok, akiknek a szakdolgozatát vagy doktori munkáját irányítom. Mindig lelkesítő az ő lelkesedésük. Ebben az évben Megyeriné Fácska Judit és Tóth Brigitta aranyozták/aranyozzák be a napjaimat, Brigivel különösen szeretek együtt dolgozni. Rajongása a Disney Hercegnőkért teljesen rám ragadt. Jövőre jelenik meg cikkünk a témáról, majd figyeljétek!

Szóval nem unatkoztam az idén, ezért nem írtam a blogba. Akinek hiányzik, olvassa el a korábbi írásaimat itt. De ígérem, hogy folytatom majd ezen az oldalon, ha levegőhöz jutok!

Photo by Suzy Hazelwood on Pexels.com
%d blogger ezt szereti: